Érdekességek

Az Országgyűlés és az Országház történetéről

	A parlament szó a latin „parlamentum” szóból származik, jelentése: megbeszélés, tanácskozás.

	Mikszáth Kálmán író is volt országgyűlési képviselő, 1877-től halálig, 1910-ig. A Ház falai között szerzett tapasztalatai alapján szórakoztató, ironikus publicisztikákat, tárcákat írt, amelyek 1882-től a Pesti Hírlapban jelentek meg.

	Nagy Imre, az 1958-ban mártírhalált halt miniszterelnök korábban házelnök is volt, 1947–1949 között.

	Diétának nevezték a rendi országgyűléseket. Ezzel a kifejezéssel jelölték az országgyűlési követek napidíját is.

	Az üléstermek és a kupola csillárjaiban úgy cserélnek izzókat a villanyszerelők, hogy a padlás felől, kis fémlétrákon bemásznak a csillárok belsejébe.

	A Kossuth teret korábban Tömő térnek hívták.

	Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást.

	A második világháború alatt, a Róth Miksa által tervezett értékes üvegablakokat a Ház dolgozói mentették meg a pusztulástól. Kiemelték a helyükről azokat, becsomagolták és elrejtették a pincében.

	Jókai Mór író is volt országgyűlési képviselő. Felszólalásait – egyéni irodalmi stílusa miatt – nagy érdeklődés övezte.

	A magyar Szent Koronát, a jogart, a kardot és az országalmát 2000-ben szállították át a Nemzeti Múzeumból a kupolacsarnokba. Az uralkodói palást máig a Nemzeti Múzeumban látható.

	Az Országház belső udvaraiban vércsék és galambok laknak.

	1912. június 7-én lövések dördültek el a képviselői ülésteremben. Kovács Gyula képviselő rálőtt Tisza István házelnökre, majd fejbe lőtte saját magát. A merényletet mindketten túlélték. Az egyik golyó ütötte lyuk máig látható a pulpituson.

	Az Országház faburkolatai és nyílászárói szlavóniai tölgyből készültek, és ma is kiváló minőségűek.

	Az „alsótábla” kifejezést az 1870-es években váltotta fel a „képviselőház” fogalma.

	Az 1956-os forradalom idején, az orosz csapatok megjelenéséig az épületből is közvetítették a Magyar Rádió adásait.

	Az Országház fűtőrendszere korának legmodernebb technológiája volt.

	Az első írott házszabályt 1848-ban alkották meg.

	1949–1989 között az országgyűlés csak néhány napot ülésezett évente. A törvényhozó munka csak látszólagos volt, valójában az Elnöki Tanács és a Minisztertanács által kiadott jogszabályokkal irányították az országot.

	2001-ben szakácskönyv jelent meg a képviselők kedvenc ételeiből „Így főz a Tisztelt Ház” címmel.

	Az országgyűlések helyszíne 1848-tól Pest volt. 1849-ben a szabadságharc idején a képviselőház rövid időre Debrecenbe, Aradra és Szegedre menekült.

	1904. december 13-án a feldühödött ellenzéki képviselők összetörték az ülésterem berendezését, mert nem értettek egyet a házelnök eljárásával.

	Az országgyűléseken a tanácskozás nyelve a XIX. század elejéig a latin volt.

	1997-ig jégtömbökön átáramoltatott levegővel hűtötték a belső tereket.

	A rendszerváltás fontos lépése volt az, hogy 1990 tavaszán szabad országgyűlési választásokat tartottak. Ennek eredményeként alakult meg a szabadon választott országgyűlés 1990. május 2-án.

	Az országgyűlés állandó helyszínének megépítésére 1880-ban hoztak törvényt. Az építkezés 1885-ben kezdődött el, és 1904-ig tartott. Az Országházban az első ülését a képviselőház 1902. október 8-án, a főrendiház 1902. december 22-én tartotta meg.

	Steindl Imre építész nem érhette meg az épület átadását, néhány hónappal korábban meghalt.

	Petőfi Sándor is indult az 1848-as országgyűlési választásokon, de nem választották meg képviselővé.

	Az obstrukció azt jelentette a parlamenti jogban, hogy az ellenzéki képviselők lassították a törvénytervezet vitáját, pl. hosszadalmas felszólalásokkal. Erre először 1872-ben került sor. Az obstrukció gyakran veszélyeztette az országgyűlés működését.

	1990. május 2-án az első szabadon választott országgyűlés Göncz Árpádot választotta meg az országgyűlés elnökévé. Augusztus 3-án köztársasági elnök lett, ezért új országgyűlési elnököt választottak Szabad György személyében.

	Az Országház Munkácsy terme azért ezt a nevet viseli, mert itt található a festő Honfoglalás című festménye.

	Az első női házelnök Vass Istvánné volt. 1963–1967 között töltötte be a posztot.

	Az üléstermekhez vezető társalgók hatalmas szőnyegeit Békésszentandráson készítették. A szőnyegek egy négyzetmétere 100 000 csomóból áll.

	A Rákóczi-szabadságharc idején visszatértek a „tömeges” országgyűlések gyakorlatához: a gyűléseket a szabad ég alatt vagy sátrakban tartották, mint korábban a Rákoson tartott országgyűlések esetében.

	Az Országházban a díszítéseknél alkalmazott 22–23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm.

	1989. október 23-án Szűrös Mátyás az Országház erkélyéről kiáltotta ki a köztársaságot. Korábban is az Országház előtt kiáltották ki a köztársaságot 1918-ban és 1946-ban.

	A ház belső díszítéseihez használt aranyfüstöt mókusszőr ecsettel viszik fel a díszítendő felületre.

	Az első magyar népképviseleti országgyűlést 1848. július 5-én nyitották meg.

	Az Országház építéséhez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel.

	A folyosókon számozott szivartartók vannak a falba építve. Ezek arra szolgáltak, hogyha a képviselők bementek a terembe valamely felszólalást meghallgatni, kint hagyhatták égő szivarjaikat. Ha nagyon érdekes volt a felszólalás, a szivarok leégtek.

	Göncz Árpád, aki 1990-2000 között köztársasági elnök volt, korábban műfordítóként is dolgozott. Ő fordította le magyar nyelvre Tolkien "A Gyűrűk Ura" című regényét.